A szisztémás keringés hipertóniája. Keresési eredmények

A vaszkulitisz a vérerek falának gyulladásos betegsége. A vaszkulitiszek egy tág csoportnyi betegséget takarnak. Besorolásuk főként az érintett erek nagyságától és típusától függ. A vaszkulitisznek számos formája van az enyhétől az esetlegesen életveszélyesig.

Újdonságok a pulmonális artériás hipertónia kezelésében Metaanalízis igazolja a szerek túlélést javító hatását. A PAH továbbra is súlyos, progresszív kórkép alacsony túléléssel, de a három alapvető gyógyszerosztály mindegyike tartogat hipertónia bibliográfia szereket a közeljövőre.

A számos új készítmény mutatja, hogy jelentős kutatások zajlanak a pulmonális hipertónia területén, s hogy ez a kutatómunka eddig feltárat­lan tudományos információkkal és a betegek jobb kezelésével kecsegtet. Karlócai Kristóf Pulmonális hipertóniáról PH akkor beszélhetünk, ha a tüdőartériákban a jobbszív-katéterezéssel mért átlagnyomás 25 Hgmm fölé emelkedik.

Ilyen értékek mai is­mereteink szerint terhelés hatására egészségeseknél is előfordulhatnak, de legtöbbször kóros állapotot jeleznek: a tüdőerek falának megvastagodása vagy a fokozott értónus állhat a hátte­rükben. Az egészségesek és a sportolók a szisztémás keringés hipertóniája keringését számos tanulmány vizsgálta, és jelenleg is zajlik a normál értékek keresése.

Nincs ma egységes kép a terhelésre adott fiziológiás válasz mértékéről, de a nyugalmi körülmé­nyek közötti nyomásemelkedést a szisztémás keringés hipertóniája fel tudjuk használni a diagnosztikában. Amikor a tüdőartériák hipertóniá­ja a tüdő vénás oldalán kialakult nyo­másemelkedés kompenzálása, a szük­séges transzpulmonális gradiens fenntartása érdekében jön létre, a be­tegséget posztkapilláris PH-nak nevez­zük.

Ennek mechanizmusát a terápiás következtetések miatt is el kell különí­teni a csak artériás oldalon észlelhető artériabetegségtől. Jobbszív-katétere­zéssel meghatározhatjuk az ún.

A PH 15 Hgmm-es érték fölött posztkapilláris, 12 Hgmm alatt prekapilláris, a ket­tő közötti átmeneti zónával. A posztkapilláris PH hátterében leggyakrab­ban szívelégtelenség, esetleg a mitrális billentyű szűkülete áll.

A prekapilláris PH hátterében hipoxiás tüdőbetegségek COPD, intersticiális betegségek, fibróziskrónikus tüdőembóliás PH és ritkább állapo­tok állnak, de lehet önálló tüdőarté­riás betegség is, amit pulmonális ar­tériás hipertóniának PAH hívunk. A PAH előfordulhat családi halmozó­dásban, társulhat bizonyos fogyasztó­szerek szedéséhez, kötőszöveti beteg­séghez, HIV-fertőzéshez, krónikus májbetegség miatti portális hipertó­niához, veleszületett szívbetegség­hez, skisztoszomiázishoz, krónikus hemolitikus anémiához, illetve lehet újszülöttkori eredetű.

A PAH hátte­rében jelentős érelváltozások, a köze­pes méretű artériák falának megvas­tagodása állnak, és a megvastagodás mindhárom érfalrétegre kiterjed.

A pontos diagnózis sokféle vizsgá­latot igényel, hogy a fenti csoportok­ba a beteget be tudjuk sorolni. Ezeket a vizsgálatokat PAH-centrumokban lehet elvégezni, mert értékelésük­höz a ritka betegségben való jártas­ság szükséges.

Különösen sok bukta­tója lehet az invazív nyomásmérésnek. Ugyancsak a centrumok tudnak op­timális terápiát javasolni a beteg­nek, közéjük tartoznak a nagy hatá­sú, kb.

OTSZ Online - Újdonságok a pulmonális artériás hipertónia kezelésében

A specifikus pulmonális vazodilatátorok aránylag friss, a kezelésben jelentős hatású szerek. A szájon át szedhető készítmények száma ez idő alatt növekedett, a terápiás válasz­ték szélesedésével egyre több beteg­nek jelenthetnek kevesebb panas­szal, nagyobb terhelhetőséggel, ritkább kórházi felvétellel, jobb prognózissal járó életet.

Meg kell azonban keres­ni a pulmonális hipertóniások közül azokat, akiknél az artériás komponens a döntő PAHakiknél a gyógysze­res vazodilatáció sem keringésromlást nem hoz létre, sem a hipoxiát nem sú­lyosbítja, akiknél tehát ezeket a készít­ményeket jó eredménnyel alkalmazhatjuk.

Jelenlegi és új kezelések A véletlen besorolásos vizsgálatok leg­gyakoribb primer végpontja a funkcionális állapot, illetve a klinikai romlás ideje, és csak újabban, hosszabb távú vizsgálatokban használják a túlélést. Ennek elsőrendű oka a betegek ala­csony száma: nagy túlélésvizsgálatokat nehéz megszervezni.

A jelenlegi ke­zelések eredményességét legjobban egy metaanalízis szemlélteti. A a szisztémás keringés hipertóniája metaanalízis csaknem mindegyik vizsgálatában a kezelt betegek jártak jól az irodalmi hivatkozások az eredeti cikkben találhatók meg Ezen adatok birtokában adjuk ma a betegeknek a bevezetett pulmonális vazodilatátor szereket.

A belgyógyászat alapjai 2. | Digitális Tankönyvtár

A terápiás si­kerek ellenére azonban a PAH ma is progresszív, súlyos betegség. A modern terápiák korában is elmarad a betegek túlélése az NIH-regiszter alapján becsült túléléstől A pulmonális hipertónia a gyógy­szerkutatás egyik forrongó területe, ahol évről évre számos új molekula vizsgálata zajlik, nemritkán kudarccal, de szerencsére néhány esetben egészen a klinikai bevezetésig tartó sikerrel. Így nemcsak a mai, hanem a jövőbeli betegeket is reménnyel töltheti el a nagy kutatási aktivitás.

A PAH gyógyszereinek hatásmechanizmusa A PAH nem homogén csoport, de a patogenezisben sok hasonló vo­nást fedezhetünk fel az egyes al­csoportok között.

Újdonságok a pulmonális artériás hipertónia kezelésében

A pulmonális erek vazokonstrikciója és átépülése remodelling genetikai okok, gyulla­dás és a Ca-jelátvitel változása miatt alakul ki. Felbomlik az egyensúly a vazokonstriktív és a vazorelaxációs tényezők között. A mai klinikai gyakorlatban alkal­mazott szerek hatásmechanizmusuk szerint három fő csoportba sorolhatók.

Az endotelinreceptor-gátlók ERA a nagy vazokonstriktor aktivi­tású endotelin hatását függesztik fel. A prosztaciklin úton ható szerek közé soroljuk a prosztanoid készítményeket, tehát az endoteliális sejtek által termelt hatékony vazodilatátorokat és az IP re­ceptor agonistáit. Mindhárom mechanizmus készít­ményeit felhasználjuk a mai klinikai gyakorlatban.

Hypertonia és Nephrologia Nem minden fiatal, sportoló egyetemista él optimális vérnyomással.