Magas vérnyomás amelytől az alacsonyabb nyomás csökken. Nyomás veszélye: 135/95

Magas vérnyomás

Ha magas vérnyomás amelytől az alacsonyabb nyomás csökken magasra jutunk, akkor a szervezet kénytelen alkalmazkodni a jelentősen megváltozott nyomásviszonyokhoz. Világszerte számtalan látogatott síparadicsom van méter fölött, de Chilében méter magasságban is létezik folyamatos emberi tevékenység.

Ezen magasságban az oda feljutók 50 százaléka idővel tünetessé válik, ám ennek ellenére - különösen méter fölötti magasságban - a vér oxigéntartalmának csökkenése miatt artériás hypoxaemia átmenetileg kellemetlen tünetek jelentkeznek, mint a fejfájás, szédülés, alvászavar, étvágytalanság. Hogyan próbál meg a szervezet alkalmazkodni?

Navigációs menü

Ha a tüdőbe bejutott levegő oxigén parciális nyomása, kevés az alacsonyabb légköri oxigénszint miatt, akkor kompenzáló mechanizmusok lépnek életbe, melynek első lépcsője a légzés fokozása. A szervezet a csökkent nyomás miatt keletkezett oxigénhiányt a légzés fokozásával törekszik áthidalni, enyhítendő az oxigénhiányt.

Ez a válaszforma nagyfokú egyéni variabilitástól is függ, tehát van, aki jobban, van, aki kevésbé jól képes ezáltal alkalmazkodni. Nagy tengerszint feletti magasságon, méter felett, a vitálkapacitás a légzés teljesítőképességének mértéke 4 százalékkal csökken, míg 8 méternél Ezt részben a szövetközti részekbe interstitium történő folyadékeltolódás okozza.

Csökken a magas vérnyomás amelytől az alacsonyabb nyomás csökken rugalmassága, részben szintén az interstitiális folyadék megnövekedése miatt.

Terhelés esetén a légzés fokozódása ellenére, romlik a tüdő oxigénfelvevő kapacitása, ami rontja az szervezet oxigénellátását. Végül a magaslati oxigénhiány hypobarikus hypoxia csökkenti a maximális oxigénfogyasztást és a terhelhetőséget.

Alacsony vérnyomás

A leggyakoribb magaslati betegségek A magaslatra történő emelkedést követően kialakuló betegségek az akut hegyi betegség, a magaslati tüdőödéma és a magaslati agyödéma. Utóbbi két betegség akár halálos kimenetelű is lehet, ha nincs megfelelő, szakszerű beavatkozás.

A gyors, alacsonyabb magaslatra történő visszatérés, akár mentőhelikopterrel is, megelőzheti a súlyos halálos kimenetelt. E betegségeken kívül léteznek más magaslat által kiváltott panaszok, mint: hóvakság, retina bevérzés, vazomotoros hipertónia lehűlésés a tartós magaslaton való tartózkodás által kiváltott más zavarok.

A tüdő részei.

A magas hegységek hatásai szervezetünkre

Az akut hegyi betegség a leggyakoribb, magasság miatt kialakuló betegség. A kritikus magasság elérése után azonnal vagy 3 napon belül jelenik meg, gyakran spontán megoldódnak. A tünetek általában 4 méter feletti magaslaton érezhetők.

A szív- és érrendszeri rendellenességek: alacsony vérnyomás, instabil pulzus, a karok és a lábak eltérő nyomása, hideg végtagok, zsibbadás, ujjhegyek bizsergése. A hőszabályozás megsértése: alacsony 36,5 és annál alacsonyabb vagy alacsony 37 és annál magasabb hőmérséklet. Fájdalom a test különböző részein hát, ízületek, nyakinyugalomban fokozódik, és aktív állapotban megáll. A szív ingerlékenysége: szívdobogás az érzelmi kitörések hátterében, fizikai erőkifejtés, Dyspeptikus megnyilvánulások: hányinger, röhögés, bélfájdalom. Autonóm betegségek: fokozott izzadás, a test bizonyos részeinek cianózisa.

Fejfájás már 2 méter láb felett az érintettek 70 százaléknál megjelenik. Alvás közben a légzés lelassul, majd felgyorsul, és ez periodikusán ismétlődik, ami a kérgi légzésszabályozás alvás alatti felfüggesztése miatt alakul ki.

Az alvás nem kielégítő és ez is fokozza a rossz közérzetet. Ezen kívül hányinger, hányás, nehézlégzés, a végtagokon jelentkező ödémák, rossz körérzet, étvágytalanság és fáradékonyság is jelentkezhet.

Az orvosi élettan tankönyve

Nincsenek jellegzetes laboratóriumi eltérések, a betegséget csak elmesélésből, anamnézis alapján lehet diagnosztizálni. A betegségnek több oka van, a legfontosabb valószínűleg az, hogy a betegségben szenvedőknek kisebb mértékben tudják kompenzálni a légzés fokozásával az oxigénhiányt, az oxigénhiány miatt kialakuló fokozott agyi véráramlás és a kapilláris hajszáleres átszivárgás pedig súlyosbítja a panaszokat.

Az akut hegyi betegség magától megszűnik, ritkán van szükség kezelésre, még a tovább emelkedés is megengedett egy rövid pihenőt követően.

Az alacsony fizikai aktivitás miatt a szívműködés és a tüdő szellőzése romlik, az ásványi anyagok és a fehérjék anyagcseréje megzavart. Az ember gyorsan elfárad, letargikus, aludni akar. Nem ritka, ha alacsony vérnyomású sportolókat talál.

Tüneti kezelésként alkalmazhatunk hányinger elleni szereket, továbbá fájdalomcsillapítókat fejfájásra. Ha a tünetek nem szűnnek, vagy súlyosbodnak, akkor a további emelkedést el kell halasztani és lejjebb ereszkedni méterrel.

Hogyan próbál meg a szervezet alkalmazkodni?

Ön tudta? Mi a pulsoximetriás vizsgálat? A vér oxigén telítettségének szaturáció meghatározása céljából fájdalommentes pulsoximetriás vizsgálatot végeznek egy ujjra húzható készülék segítségével. A magaslati tüdőödéma jóval alacsonyabb arányban jelenik meg százalékbanám súlyosabb kimenetelű lehet.

Főleg fiatal, jól edzett egyéneknél jelenik meg, akik gyorsan eljutnak méter fölé, általában második éjjel. A panaszokat a tüdő ereinek elváltozása okozza, az oxigénhiány miatti érszűkülés, és a hajszálerek fokozott áteresztőképessége.